Kiemelt szponzoraink
|
Afrikáról
forrás: wikipédia
a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a napi 1$ alatt él!)
leggyorsabb a népességnövekedés (városban évi 3,5% felett)
legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66%)
legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%)
Területe a Föld felszínének 6%-át, szárazföldi területének pedig
20,3%-át fedi le. Lakossága Afrika 52 országában él, a Föld népességének
több mint 12%-a.
Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré
válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból.
(Australopithecus, Vízimajom-elmélet)
Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a
Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az
emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait.
Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika
területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo
rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens)
legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb
területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek.
A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy "itt
ringott az emberiség bölcsője", mert itt találták meg a legrégibb
emberileleteket, tehát Afrikából indulhatotott "útjára" az ember,
amikor még -feltételezés szerint- egyek voltak a kontinensek.
vadászkorszak: i.e. 9-7. évezred
pásztorkorszak: i.e. 6-2. évezred
harcosok korszaka: i.e. 2. évezredtől
tevekorszak (ekkor került Ázsiából Afrikába a teve): i.e. 1. évezredtől
I.e. 4-3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.
I.e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i.e. 7.
század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.
I.e. 331-ben megalapítják Alexandriát.
A 4-6. század között megkezdik Zimbabwe építését.
A 9-16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe,
Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.
Éghajlat
Afrika földrajzi helyzeténél fogva (az Egyenlítőtől
északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el)
a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben
található, a Föld legforróbb kontinense. Éghajlattípusok:
Kétszakaszos sők öve az Egyenlítő környékén.
Jellemzői:
állandó magas hőmérsékletszinte egész évben csapadékos,
a levegő nedvességtartalma állandóan magas
Nyári esők öve – egyszakaszos esőöv az Egyenlítőtől
délre és északra. Jellemzői:
nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az
Egyenlítőnél, a hőingás a szárazsággal együtt növekszik
Zonális sivatagok és félsivatagok a térítők környékén.
Jellemzői:
csapadékszegény, száraz, alacsony a levegő páratartalma,
magas a napsütéses órák száma
Mediterrán a kontinens legészakibb és legdélibb
részein, Atlasz-vidék és Fokföld. Jellemzői:
nyáron szárazság, télen sok csapadék
Monszun a guineai partoknál és Délkelet-Afrikában. Jellemzői:
nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek, télen a
kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek.
|
További támogatóink
ICT Európa Tenderház
|
