2009-02-09
	Sipi

Summa summarum...jonne, de nem jon. Zozo mindent megirt, amit gondoltam. Nem siettem az osszefoglalassal, na jo, lusta voltam, de most az egyszer megerte :-) Egy dolgot meg fontosnak tartok megjegyezni. Azok szamara, akik barmilyen aprosaggal is segitettek utunkat, keszitunk egy valogatast a (szerintunk) legjobban sikerult kepekbol es ezzel probaljuk meglepni oket es valamilyen modon megkoszonni, hogy hittek bennunk. Most pedig vissza a rideg hetkoznapokba, ahol a frissen vasarolt iPhone is kepes lefagyni es a 2008-as Bor es Etteremkalauz altal 12 pontosra ertekelt Raspi etteremmel kapcsolatos felettebb negativ tapasztalataim kisertenek. Ennek ellenere jo szivvel ajanlhatom mindenki a meltan 12.25 pontra ertekelt Bock Bisztrot, ahol nemcsak a halaszle fantasztikus. A Kossuth kifli(?) neven futo desszert parjat ritkitja megfelelo hideg/meleg talalas eseten... ...csak el ne felejtsuk kozben, hogy ezzel az egy uttal csak atmenetileg segitettunk. Ezert biztatok mindenkit, hogy menjen segitsen. Kezheted akar mar ma, itt Magyarorszagon is...

	2009-02-08
	Zozo

Most kene irni egy vegszot, lezarast, ilyesmi. Az eredetileg tervezett vallalasainkat maximalisan teljesitettuk, hiszen felkeszultunk, sikeresen vegig csinaltuk, karitativak voltunk, es haza is ertunk. A beerkezo korulbelul 119-bol elert 57. hely - ha figyelembe vesszuk hogy tobb napot nem szamoltak el nekunk - kivalo eredmeny egy olyan parostol, akik ugymond "fel eve ultek eloszor terepjaroban". A megnyert Low Budget dij pegid magaert beszel. Nagyszeru csapatmunkaban dolgoztunk, sok jo embert ismertunk meg, jol kezeltuk a feladatokat a stresszt es a kihivast is. Talan csak a repulojegyet nem kellett volna elore megvenni :) Lezuziusz a varakozasokat maximalisan felulmulta, szinte hibatlanul teljesitett. A motorja csak az europai autopalyakon tunt kevesnek, a terepen es a homokban mindent uralt. A futomuve hibatlanul ment. Egyszer a sivatagban olyan esztelen ugratast is kibirt, ami utan azt hittuk veget ert a kaland. Mikor lattam, hogy az auto alja egyben van meg kellett dorzsoljem a szememet, hogy elhigyjem amit latok. A beltere kicsit viseltes lett a vegere, a sok homokkal, kosszal es szemettel elonytelen es kilatastalan kuzdelmet vivtunk az ut soran, de az ulesek kenyelmesek voltak, egyedul a klima hianyzott csak belulrol. Fogyasztasra nem csinaltunk statisztikat, gyanitom, hogy a 15L azert osszejott. Potolni kellett 2,5L olajat, es vagy 6-7L hutovizet. Tudom hihetetlen, de minden mas rendben volt. Kulon irom a gumikat, mert azok megernek egy miset. A BFGoodridge M/T jo valasztas volt, a deffektekrol mi tehetunk, egesz pontosan en. Minden deffekt nalam tortent, kicsit aggodtam is, mikor Bamakoban taxizni kezdett a repulo hazaindulaskor :) Jegyezzuk meg, Marokkoban veresen komolyan kell venni a figyelmezteto tablakat, akkor is ha nem lathatoak az ut menten. A Colorado 300-ban szinten nem csalodtunk, sosem voltak navigacios gondjaink, kiveve az elso ket napot. Egyreszt az europas terkepunk nem volt eleg friss, masreszt elfelejtettunk kalibralni iranytut, de ezektol eltekintve mindig mindenhonnan mindenhova eltalaltunk. Ami fontos, masokkal ellentetben mi hasznalni is tudtuk, peldaul nem felejtettunk el csikot huzni magunk utan, es tettunk le emlekezteto pontokat is. Volt aki toronyirant keresztul ment a kiszaradt folyomedreken, mi meg visszamentunk a faluba, es megkerestuk a helyes az utat ... :) A legpozitivabb csalodas a ceberadio volt. Sok president grantos emberrel talalkoztunk, de a mi cebenk mindig uzemelt, a mi antennank mindig vett, mi mindig elerhetoek voltunk, akar baj volt akar nem. Es ami nagyon fontos, nem mi voltunk azok, akik a legnagyobb problemak kellos kozepen a makako majmok nemi eletevel, es az otthoni csaladi problemak reszletezesevel foglaltuk a csatornat ... Ami csalodas volt az a muholdas telefon. Az otthoniakat fel tudtuk hivni vele, de azon kivul senki mast nem. Igen, a szervezok voltak a legelerhetetlenebbek. Pedig volt olyan etap, ahol ki volt kotve, hogy csak ezzel ajanljak az indulast. Afrika egy csodalatos kontinens, de nem sokat lattunk belole. A rohanas allando volt, a terep nehol elkepeszto monoton, nehol meg annyira nehez, hogy a kereknyomokon kivul nem sokra emlekszik az ember. Megis lett egy kellemes, izgalmas egyvelege a kihivasnak, a vezetesnek, az embereknek, es a kulonleges tajnak, amiert megerte ide eljonni. Termeszetesen tisztaban kell lenni azzal, hogy ez nem a vegletekig korrekt skandinav felsziget, itt siman megtortenhet, hogy a varos 5 csillagos legjobb szallodajaban nem lesz meg a szobafoglalasod, hiaba fizettel ki ra tobb szaz eurot. Nem is kell elore foglalni szallast mert minek. Voltak akik ezt megjartak, es voltak akiknel ez ki is verte a biztositekot. A Budapest Bamako bizony errol is szol. Kulon koszonetet kell mondanunk a tamogatoinknak, akar olajrol, akar hutorol, akar csomagtartorol, kezpenzrol, snorkel csorol beszelunk. Es fontos megjegyeznunk, hogy a sajat szemunkkel bizonyosodtunk meg arrol, hogy a karitativ adomanyok bizony a legeslegszugsegesebb helyekre kerultek. Maliban meg egy darab ceruza is oriasi kincset jelent. Vegezetul akik a jovoben indulni szeretnenek, azok egy apro tanacsot fogadjanak el: Hope for the best, plan for the worst ... ui.: Koszonjunk a 15-os es a 49-es csapatnak, hogy ilyen nagyszeru emberekkel ismerkedhettunk meg, hogy segitettetek nekunk, es neha mi is segithettunk.

	2009-02-07
	Sipi

Update Alisca Team rajongoknak: a fiuk sikeresen hazaertek es osszesen csak egyetlen defektjuk volt. A Skoda ujra bizonyitott!

	2009-02-03
	Szt Amás

Aztakutyamindenit a lemaradt té betűnek. Elveszett. Kétté...

	2009-02-03
	Szt Amás

19:52 Sipi elveszet, Zozo írt Először is figyelmeztetett, nehogy kopipészteljek, mert megöl... Francia billentyűzetről írt, szerinte ott minden gép agyonfertőzött, ezért nem ír a blogra. Persze nekem küld levelet a drága lélek... Szóval mostanság valahol a Bamako - Párizs - Bp háromszögben van valamilyen gépen. Ha nem foglalták volna le előre a repjegyet, még maradt volna kicsit körülnézni. Addig is mindenkinek rakkenroll

	2009-02-03
	Szt Amás

02/02/09 21:41 Fogy a pénz Először is, elnézést, bocsi, a hosszú ő betű eltűnt a hosszú ű-vel egyetemben. A fent nevezett időpontban újabb híreket kaptam: Az OFF! típusú szunyogirtóra Bamakóban immunisak a rovarok. Vacsorára még van pénzük (mármint hőseinknek), maláriagyógyszerre már kevésbé (naigen, a rongyrázás azért megy még: majomkenyérfaszörp és folkzene). Ha Párizsban további havazás lesz, nem jönnek haza, mert Sipi a reptéri taxisnak fizetségül a nadrágját fogja felajánlani.

	2009-02-03
	Szt Amás

21:40 Reggeli pótlás, és friss ropogós Na, a dolog kezd vidámba fordulni. Eloször is a modern líra (pl Semprun) méltó utódaként jól összekeverem az idosíkokat, jöjjön, mi történt vasárnap. Pontosabban, kicsit korábban, miszerint Monseigneur Idomou szerint nem kell pecsét ahhoz, hogy Maliba belépjen valaki. Ez valóban így van, láb kell hozzá. Ha valami gond lenne, azt o már elintézte a helyi rendorökkel (erre különbözo elméletek vannak, a legvalószínubb, hogy némi kenést adott a gépezetnek - bár ahogy a mellékelt ábra mutatja, ennél több kell). Ellenben belépteto pöcsét nélkül nem engednek ki senkit. Pláne a reptéren. Villám Gejza szerint kell plecsni, és a bevándorlási hivatalban talált atlétatrikós úriember szerint sem árt, ha van. Az atlétatrikós azt is mondta, hogy ilyen marhaságokkal ok a nagyvárosban nem foglalkoznak, tessék visszamenni oda, ahol beléptek az országba, ott a pecsét. [Egyébként nem tudom, mi a baja Sipinek az afrikai ügyintézéssel - próbálna meg valamit vasárnap elintézni itthon...] A CNN matinémusorában egy magas, szemüveges fiatalembert mutattak, aki a szálloda recepcióján sírva könyörgött a Metallica Master of Puppets címu daláért, hogy némi szünet legyen a szó szerint éjjel-nappali diszkóban. Az alkalmazottak végül taxiba és másik szállóba parancsolták a szerencsétlent. Az új helyen víz is van, így nem kell a Nigerben kockáztatni a krokodilokat egy kis tisztaságért cserébe. A taxizás amúgy két óra hosszat tartott, ami alatt kiderült, hogy Bamakóban nincs étterem és utcai kifőzde is csak egy: egy guggoló nő az útkereszteződésben, serpenyővel (arra nem derült fény, hogy tulajdonképpen miért guggolt a hölgy). A taxizás azért tartott ilyen sokáig, mert Bamako nagyon nagy város. A taxisok pedig roppant népszerűek, mivel minden második járókelővel szóba kell elegyedniük (azt a feltételezést, miszerint ők sem ismerhetnek minden utcát, bár ezt tudományos bólogatással leplezni próbálják, mint alávaló rágalmat vessük el). Harmadrészt a taxik kiváló általános műszaki állapota miatt többször fuvarost váltottak, mivel többször is meg akarrták csodálni a technika és az emberi lelemény csodáit. Volt aki indítókulcs helyett csak két kábelt érintett össze (őt később egy másik taxiból látták viszont, motortérbe merülve),de volt ahol a műszerfal tátongó helyén mandarinszeletek vártak a sofőrre. Az első sofőr pedig minden bizonnyxal háborús veterán volt, akinek az orrák valamikor feltehetőleg fejszével próbálták a középtengely mentén megigazítani. De a vasárnapot bearanyozta, hogy összefutottak Fábry "Centrum" Sándorral, akit a körülötte levő honfitársak csak félő tisztelettel kezelnek, ha finoman utalhatunk arra a csodálattal vegyes istenítésre, ami ott zajlik. Sajnos Sipiék túlságosan akklimatizálódtak a helyi viszonyokhoz, hogy osztozni tudjanak a rajongásban. Sajnos lusta voltam, mert ezt lassan 12 órája ki kellett volna tennem, de vegyük úgy, én is akklimatizálódtam. De mindjárt jön egy új poszt egy esti sms személyében.

	2009-02-02
	Szt Amás

19:26 Jaj nekem Na, most kiderült, van egy másik levél is. Még reggel. Nem lettem megdicsérve a tegnapi kopipésztért, szóval a pár perccel ezelőttiért sem leszek. Most már mindegy, ez így marad. Nemsokára lefordítom a reggeli üzit is...

	2009-02-02
	Szt Amás

18:37 Még mindig Mali Igazából írhatnának a fiúk direkt a blogra, mert most is megírják, csak én kifacsarom a szavaikat... Mindegy, ha már Sipi csak emiatt felhívott, facsarom. Bár ezen nincs mit facsarni. Ez szívszorító így is, kéremszépen. Sipi és Zozo elváltak. Britney Spears hasonló tette nem rázta meg ennyire a világot... Szóval jöjjön élő egyenesben, ahogy Sipi látta a dolgot: ma reggel egy kiados reggeli utan vagtunk neki a napnak, mert ugye magyar ember ures gyomorral semmit se csinal. A szomszedos AirFrance irodaban azt mondtak, hogy ,minden rendben a jegyeinkkel. Ma en, holnap Zozo repul haza. Hiszem ha latom, mert a CiNN TV azt nyomja, hogy mind3 parizsi repter le van zarva a hovihar miatt... Ujre nekivagtunk a rendorseg bevandorlasi reszlegenek...ott ahol tegnap az ugyeletes azt mondta, hogy vissza kell mennunk az elso mali faluig, ahol beleptunk, hogy ott pecseteljek be, hogy hivatalosan is bejottunk... No comment, ez Afrika. Nakkeremszepen, ma ugyanott talakoztunk irni-olvasni tudo emberrel is /bar-lehet, hogy kulon-kulon/ es nemi jolelmagyarazommosolyogva utan 2 perc alatt megcsinaltak a hivatalos beleptetesunket. Aztan kimentunk a very-very local market-re, ahol eloszor a woodoo kellekarusokba futottunk bele. 1 sor arusnal vegig csak szaritott denevereket, kutyafejeket, pocokfeleket, stb arultak nomeg mindefele poritott dolgokat... Aztan attevedtunk az exerarusokhoz es a fasouvenir keszitokhoz. Igen, ok azok, akik azt csinaljak helyben, amit 5km-el odebb 10x aron adnak el a buta es lusta turistaknak. Majd egy kis lazulas a hotelben /Zozo atkoltozott egy kisebb szobaba/ es lassan indulunk, o vacsorazni a SanToro-ba, en pedig a repterre. Ujfent KOSZONJUK a GEOTECH KFT kp-s tamogatast, mert kulonben az utolso napokban mar a Niger-ben kellett volna halasznunk kaja utan... A SanToro-ban meg az Atlas konvoj tagjaival voltunk es nagggyon ajanljuk mindenkinek. Az Atlasz konvoj tobbi resze tegnap hazaindult, azota nincs hirunk. ROVID szallodajanlo: Salam Hotel: a varos egyik legdragabb hotele, minden evben a B2B erkesekor eltunik nehany foglalas es a vele ELORE utalt penz is... HOTEL Nord Sud es mellette Hotel Massalay: 1 kategorival lejjebb, de meg boven europai, nehany aprosagtol eltekintve. Az arak itt alkukepesek. Hotel Nana: az elozoektol elteroen a Niger tulparjan, csoro kornyeken, lakhato szobak /atlegember szemmel/, ha eppen nincs disco, akkor nyugis, arak: amennyire van pofad lealkudni. Szóval ezek a legfrissebb hírek. Sipi legközelebb a Párizs melletti Depardieau reptérről, Zozo pedig a Niger valamelyik stégjéről fog jelentkezni.

	2009-02-01
	Szt Amás

10:34 Emil hozta levelet - Mission completed Így, sportújságírói pályafutásom vége felé, azt hiszem visszaadhatom a szót hőseinknek, ha már írtak. Kicsit szerkesztem a szöveget - pl ékezeteket rakok rá, mert rühellem anélkül. Köszönöm hogy velünk tartottatok, az izgalom görcse rángatott titeket, ésatöbbi. Na itt Bamakóban, a Hotel Salamban végre van működő net. Volt olyan hely, ahol még oldalt sem tudtam megnyitni. Csatoltam képeket, ezek már válogatottak, nézd meg aztán tegyél belátásod szerint :) [megnéztem őket, de lépcsőházat kell takarítanom, így majd később teszem fel őket] Mi olyan február 3-4 körül érünk haza. Ha van affinitásod még, akkor a főoldalon írd már át légyszi, hogy nem a felkészülés zajlik, hanem már végeztünk - sikerrel :) Az index.php lesz a barátod. [gondoltam, ezt is majd később] Tegnap megvolt a zaróbuli a Club Ibizában. A bejáratnál Villám és egy versenyző majdnem összeverekedtek, mert a versenyző a Villamon kérte számon, hogy az átutalt 500 EUR ellenére miért nincs hotelszobája. A Villám csak kitette a reklámját a hotel oldalára, szóval lehet ez nem az ő hibája volt. [Ez valóban érdekes kérdés, ha én megbeszélek valamit egy utazási irodával, és ő nem bírja a helyieken ezt kersztülnyomni, vajon hol a hiba?] Szóval a stressz kiütötte néhány embernél a biztit. A fórumon is lehet olvasni, hogy párnak elszállt az agya, ennyire nem volt gáz azért. Sipi: ma délelőtt a "lázadók" rögtönzött videópetíciót csinálnak a Salam Hotel parkolójában. [Azért innen a habos kakaó mellől nézve láttam néhány döccenőt a szervezés terén. Okés hogy ez egy amatőr rally, de úgy fest, a versenyzők komolyabban vették a dolgot mint a szervezők. Ilyen apróságok kellettek volna, hogy napi hírek (na jó nekem megvolt, és tekintsünk el attól, hogy ez mennyi roamingba került), a fapadosnál kicsit komolyabb weblap (mondjuk egy ORDER BY záradék a fórummotorba) és hasonlók, amiket itt a napokban megemlítettünk. Ez a fórumos dolog amúgy is érdekes. Nem figyeltem, de vajon a verseny előtti felkészülés során a régiek figyelmeztettek-e másokat a most hangoztatott "évek óta így megy" dolgokra?] na, adjuk vissza a szót... A vegső eredményhirdetést próbálom leírni: Év Médiaribanca - Polgárőrök Bamakoba 81 Népek Barátsága - Hummer Racing Team 108 - 115 Sivatag Bátor Harcosa - Semmi Kis Tünde Gyurcsány Ferenc Elkúrtuk Díj - Lábtöréses Csapat Teréz Anya Díj - Hungary for Africa Low Budget - Para Normal Team Bozót Hőse - Norvegian B2B Team Az Év Bozótjárata - A 7-es busz Nem adom fel, míg egy darabban látsz - RZG Team (fogorvosom akik borultak) Külondíj - Panek Alexander Charity különdíj - Travel Channel A buli elég tré volt, szeletelős zene, tipikus diszkó, de ez persze szubjektív. Volt aki jól érezte magát. [Jegyezzük meg, Zozo nem szereti a diszkót. Szabadidejében Megadeth-et hallgat. Hangosan. Így ítélete nem igazán vehető figyelembe, bár együttérzek vele. Én néha Beethovent hallgatok.] Sipi irja: Vicces: cigi 1000 CFF (1 EUR = 650 CFF), 1 adag hasis 3000 CFF, kurvák 20000-30000 CFF, de persze egyikkel sem éltünk, csak kíváncsiságból tájékozódtam. [Persze persze. Csak azért, hogy tudjad milyen csúf dolgok ezek...] Kéretik nem nagyon poénkodni vele a káromra, mert a főnököm is olvassa a blogot... [Sipi, reptérre viszek neked egy Express újságot, szövegkiemelővel dekorálva a takarítói állásokkal.] Még mindig Sipi irja: Egyébként a 117 VERSENYcsapat közül 57. lettünk úgy, hogy a 49-esnek az Erg Chebbii koccanásuknál történt segítségünk miatti késés okán nem számították be az előző 3 napi pontjainkat. Azzal egyutt kb 50-51. helyen végeztünk volna; de ez már mindegy, mert így is várakozáson felül teljesítettünk. Ráadásul a játekok, ruhák, gyógyszerek átadása is megtörtént. Mission completed. A hazatérés papírjaival még gondok lehetnek mert sokan sokfélét mondanak. Én holnap indulok... [itt Sipi némely diplomáciai bonyodalmat részletez, amit én diplomáciai érzékemre hallgatván elhallgatok] Ma egy iskolának és egy kórháznak megy az össznépi nagy ajándékozás, délután pedig HUN-Mali barátságos focimeccs lesz.

	2009-02-01
	Szt Amás

31/01/09 23:29 sms Megnyertuk a budapestbamako low budget dijat. Tobbi holnap. *** Vége ***

	2009-01-31
	Szt Amás

Helyesbítés Minkától elnézést kell kérjek. Most rápillantottam a Bud Spencer Team blogjára, és ott említik a keresett csapatot. Csak én balga, először a hivatalos honlapon kerestem, s mivel ott nem találtam, így azt hittem valaki szórakozik. Aztán lehet hogy így is, de hátha nem. Rajtam ne múljon...

	2009-01-31
	Szt Amás

14:30 Mali, Bamako Reggel laza ajándékozás, focizás, törzsi tánc után kis földút, majd műúton Bamakóig. A központi szállóban már nem maradt hely, így a Niger túlpartján szállt meg a Para Normal Team. Lezuziusznak egyből kérője is akadt, bár a hendikepet nem vette észre, így a fiúk most autószerelőhöz futottak, megjavíttatni a sofőrajtót. Mali nem olyan nyomasztó mint Mauritánia, szegénység itt is rettenetes, de az emberek vidámabbak. Röviden ennyi, mert minek szaporítani a szót: ott vannak.

	2009-01-31
	Szt Amás

Tegnap, 21:54 - Itt a piros, hol a piros, hungarian lakigém Szavannák, fekete nők... énekelte Besenyő Pista bácsi valamikor marha régen, pedig tudhatná (neki tudnia kéne), hogy az utóbbiak helyett csak por és rodeo van, de az meg nem rímel. Sehogyse nem jó ez. Mint ahogy az sem, hogy Lezuziusz jobb hátsó kereke kipukkant. A figyelmes olvasó tudja: baj van. A figyelmetlennek pedig elárulom, nincs több pótkerék. Ezért Sipi beült 49-esek mellé, hogy a táborban majd szerez kereket. Zozo a 15-össel ott maradt őrizni az autót. Kisvártatva arra járt a 43-as, akiknek pont jó volt a kerekük, így felrakták - volna, ha lett volna emelő. Mit ad isten, 43-éknál ott volt a 71-esék ultrabrutál Hi jack emelője. Így nemsokára boldogan haladtak tovább a táborhelyre. Ami valóban hely volt, mert mire odaértek, már ki is hűlt. Történt ugyanis, hogy a szavannai táborhelyet a helyiek darabokra szedték, így vendégszeretőbb vidékre költöztek. Sipi hosszas CB-zés után megadta a koordinátákat, így a kerékcserés brigád is befutott. Mivel 43-aséknak csak az az egy pótkereke volt, így Zozóék visszaszolgáltatták, és lenyúltak egyet a 22-eséktől, ami mindenterepes gumi szemben a Lezuziusz által használt sárgumikkal (amit én nem értek, lévén biciklin nem csak a mintázat más ilyenkor, hanem a méret is, ráadásul ott baromira nem számít ha más a minta a két keréken). Jelenleg tehát mindenki boldog, a felsorolt csapatok tagjai jól vannak, és most keresik a 71-es brancsot, mert róluk nem tudnak semmit, és szeretnék visszaadni nekik az ultrabrutál nagyonprofi emelőjüket mert nehéz.

	2009-01-30
	Szt Amás

11:07 Mostan színes tintákról álmodom Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. És akarok még sok másszínű tintát, bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat, és kellene még sok száz és ezer, és kellene még aztán millió: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó, és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még égő-pirosat, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem. (Kosztolányi Dezső) Miután megünnepelték a szavannát, roppant óvatosan haladtak tovább. Este megpróbálom meghatározni hogy hol is vannak pontosan. Bár lehet hogy nem. Számít, hogy hol vannak? Nyomulnak, még van pár nap Bamakóig, addig olyan falvakon haladnak át, amikhez képest Felsőgalla Dubai, az autó a helyi gyerekek jóvoltából amortizálódik (erről kicsit később)... Tegnap 400km-t gyűrtek le, ebből százat sötétben, elmebeteg tempóban: 60-70km/h a szavannán, vaksötétben, úttalan utakon. Most pedig szívküldi: A szerkesztőség mindenkit szeret, így Minkának a válaszunk nemleges; esetleg tegye fel a kérdést a hivatalos fórumon, ott is szeretni fogják. Nagyon. Na, lényegre... A szavannán nem illik például csikket eldobni - máshol sem szép dolog, de ott a fél országot leéghet emiatt. Fékezni is óvatosan kell, mert az a csalafinta μ is hőt termel. Ilyen körülmények között érzett Zozo égésszagot. Megállás, poroltóval a kézben kiugrottak. Tűz nincs, csupán az akksitartó fedele elmászott a rázkódástól, az akku húzott egy szép ívet, amivel rögzítette a tetőt. Ma már nem rázkódik tovább... Ha már technikai híreket olvasok fel, a PrimaCo CB-je megint nem tökéletes, állítólag Bamakóban meg tudják javítani - de ott meg már minek. Aliscáék antennája pedig lekornyadt. A központizár-probléma tovább gyűrűzött: sikeresen kikötötték, most már lehetne nyitni a sofőrajtót, de a roggyant ereszcsatorna miatt mégse lehet. Szóval maradt az ablakon átmászkálás. A mezőny pár percen belül 3 defektet szerzett: kezdte a címvédő csapat, a hírt Aliscáék továbbították CB-n, amely pillanatban Lezuziusz is kapott egy durrdefektet, majd a mögöttük haladó svédek is (a fiúk ízelítőt kaptak a svéd nyelv szépségeiből). A tettes egy, a fűben aljasul lapuló fa csonkja volt. A szervezők továbbra is szerveznek, például naponta változik a versenyszabályzat. A CB-t meg csetelésre használják, amit Sipi zokon vett. A csetelők meg azt vették zokon, hogy Sipi zokon vette. Szóval elvannak egymással... A napi táv és feladatok mellett az általános program: Sipi megjavította az ablakmosót, Zozo pedig folyamatosan villanyt szerel. Néha pedig mindketten a megroggyant tetőt foltozzák. Tegnap este a bal hátsó ablakot bedobták, a szponzori matrica tartja. És ez az, ami iszonyat durva. A falvakban este a gyerekek konkrétan szétszedik az autókat, gyorsan haladni nem lehet, mert az balesetveszélyes, ha lassan mész vagy netán megállsz, azonnal ellepik az autót, és szednek le róla mindent. Ajándékosztásra esély nincs, szerintem ott Télapót is pillanatok alatt kifosztanák. Nem rosszindulatból, hanem mert sose volt még pólója, ceruzája, füzete, kisautója, akármije. Ott a futam a Télapó. De nincs esély mindenkinek adni. És ha nem tud mindenkinek adni, akkor jó dolog-e Télapónak lenni? Mert ha a Télapó nem ad, megverik. Reggel pedig az egész falu mosolyogva integet az útszélen. Őrületes a szegénység, és ez az egész helyzet európai szemmel és gondolkodással feldolgozhatatlan.

	2009-01-29
	Szt Amás

851 Bazmegrovat Kezdjük a szívküldivel: Lezuziusz ex-gazdija azt mondta, hogy annak idején kiköttette a központi szárat, szóval ha működik, akkor gáz van. De legalábbis zárlat. Őz fedőnevű hallgatónk pedig megelégelte tudatlanságomat amit a Travel Chanel irányában fejtek ki, felvilágosított, hogy 2 ilyen csapat is van, egyik csupa lány. Inenntől már érdekel a dolog. S most pedig folytassuk az esetleges rémhírek szárnyra kapása miatti óvóintézkedéssel: Igen, raboltak el fehérembert a napokban Mauritániában, de az a rendezvénytől (na jó, nevezzük versenynek, erre mindjárt visszatérünk) 1000 km-re történt az algériai határnál. Aki esetleg még mindig aggódna, az gondolja el, hogy aggódik-e Budapesten, ha Kijevben emberrablás van. A tegnapi technikai szakaszt törölték, aminek az az oka, hogy tegnap előtt az elindult ötvenvalahány csapatból 39 a szervezőkkel egyetemben éjszakára a sivatagban rekedt, ahonnan a hadsereg segítségével bírtak csak kijönni. (zárójeles megjegyzés - ez volt az a szakasz, amit a PrimaCo és az Alisca-Color csapatok kapásból elutasítottak, és az első szakaszról a Para Normal team is visszafordult. Ők tehát néha használják a fejüket...) Ez ugye az az eset, amikor a felkészületlen hegymászókat baromi sok pénzért kell lementeni a hegyről. Csak hogy szeressem egy kicsit a szervezést. Velük amúgy is van egy olyan érzésem, ami egy kalandtúrás utazási irodával kapcsolatban már régóta megvan, hogy befizethetsz náluk a kalandra, ők meg a te pénzedért elkísérnek, és ők is kalandoznak (a gondolatmenet folyományaként nekem minden szervezett utazással szemben helyből erős ellenérzésem van - ennyi személyest azt hiszem megengedhetek magamnak; igazából a pszihiáteremnek akartam elmondani, de most síel az Alpokban). Zárásként pedig eláruljuk, hogy a Para Normal Team pontjait, melyeket a futamféle dolog első három napján szereztek érvénytelenítették, mivel lekésték a merzougai befutót. Arra a felvetésre, hogy a késés abból adódott, hogy rendőrségi eljárásnál segédkeztek egy másik csapatnak, a szervezők az errefelé megszokott pingvinezéssel válaszoltak: miért nem hagyták ott őket? Nem baleset volt (ismerős a szöveg, ugye?) Erre mit lehet mondani? Szeretjük a szervezőket? Szeretjük őket. Nem kicsit, nagyon...

	2009-01-28
	Szt Amás

14:27 Szalonnásodik a helyzet Sipi zseniális. Van 5 perc szünetem a munkában és beletalál. Afrikából. Azért ez mesterlövészi pontosság kéremszépen. A híreket egy sokat látott villanymozdony vezetőállásában rögzítettem a mérési jegyzőkönyv hátuljára. Ezért írhatok újat... Most valami városban vannak, mondta Sipi hogy hol, de nem értettem. Valami A betűs. Igazából mindegy, mert 14:50-kor már a szavannáról hívott, hogy fa tövében babkonzervparti van. Találkoztak Bamakótúrásokkal is, a Citroen Kacsa jelenleg száguld. Mert vontatják. Ma még 500 km van hátra, ígérték, jelentkeznek. Talán fotó is lesz, de nem biztos. Meg hogy mindenki jól van, és csókoltat mindenki mindenkit. Tegnapi maradék: A maratonrallys fotóst szállították, tegnapelőtt pedig a Dunatévés Borsa Miklós kamerázta őket, miközben az Atlasz-konvoj nagy derültségére közeli hölgyismerőse folyamatosan Pistit vagy Imit kereste CB-n. A felvételeket valószínűleg nem fogják leadni, mivel a nap végén Sipi megjegyezte, hogy "Miklósom, azt ugye tudod, hogy nem voltak jók a fények? Újra kellene venni az egészet." Este a srácok helyi ízekre vágytak, így besétáltak egy nagy RESTAURANT felirat alá. A félhomályon hamar túltették magukat (nem baj ha nem látják mit esznek), de a négy félmeztelen pincérnő már erős gyanút keltett. Sipi szerint azonnal kimenekültek, de megbízható forrásaink szerint mintegy két óra múlva szabadultak éhesen, de legalább tudják, hogy hol a kupi Nouakchottban. Végül vacsorázni is sikerült. Zozo tömören összefoglalta az út gasztronómiai tanulságát: Monaco - kagyló, Mauritánia - teve. A teve egyébként drága dolog, ha elütsz egyet, 4-800 eurós bünti jár érte (gondolom attól függ, mit csinálsz a döggel). Kecskéért 40. A büntire pedig nagy az esély, mivel ezek az állatok kizárólag az úton teremnek. A tevével való találkozás általában az autó totálkárossá nyilvánítását vonja maga után. Így az utakat döglött állatok és vázra csupaszított autóroncsok szegélyezik. Az autóhelyzet Nouakchottban kiváló, több Mercedes van, mint Stuttgartban. Olyan helyzete van, mint Amsterdamban a biciklinek. Itt is egymástól lopják a helyiek (a kocsilopós infót nem tudom honnan szedte Sipi, a holland bringahelyzetre kinti ismerőseim világítottak rá, mikor bringaboltot kerestem - a nevezett ok miatt nincs szükségük rá). A honvédségi szponzoroknak üzenik a fiúk, hogy az ajándékoknak nagyon örültek az ellenőrző pontok őrei, mintegy két láda lőszert osztogattak szét. Később Sipi beszüntette az őrök ellátását, mondván inkább a gyerekeknek adna füzetet és tollakat (ugyanattól a szponzortól). Lezuziusz is üdvözöl mindenkit, valamint helyesbítené a tegnapi rémhírt, miszerint nem a Thule-cucc szakadt be, hanem a vízelvezető eresz roggyant meg a nagy rángatózásban. Egyébként az eddigi út során a szükséges üzemanyagon túl mindössze egy kancsó motorolajat és két pohár fékolajat fogyasztott.

	2009-01-27
	Szt Amás

22:11 Fáradtak "Ez egy szar nap volt" Zozo röviden így foglalta össze a napot, miközben rászólt Petire, hogy jöjjön vissza, mert valószínűleg az asszony hívja. Mára ultrabrutál terepet ígértek a szervezők, amit az Alisca-Color Team és a PrimaCo Team kapásból elutasított. Zsír új autók, kár lenne szétverni őket. Paráék bezzeg elindultak, Lezuziusz jól vette a durva köves terepet egészen addig, míg egyelőre tisztázatlan körülmények között megroggyant a tetőcsomagtartó. Nem, nem borultak, hanem megroggyant. Gorilla sem esett rájuk, olyan ott nincsen. Így Lezuziusz és a csomagok épségét tartva szemük előtt, inkább levonultak az etapról, és kevésbé rázós terepen értek célba. Az interjú során nem sok vidámság volt Zozo hangjában; hogy ez a fáradtságnak vagy a bosszantó hibának tudható be, majd megtudjuk ha hazaértek, és berendezik memoárjaikat. Ennyi hír volt mára, baromi késő van, sipirc az ágyba.

	2009-01-26
	Szt Amás

18:01 Élő és egyenes Szóval lehetséges. Hála a technika és a tudomány legújabb vívmányainak, lehet műholdas telefonkapcsolatot létesíteni. Csupán pont a műhold alá kell állni. Az igazival sajnos nem működik. A mai speciál szakasz elmaradt. Felelős érte a biztonság (miért is tervezünk aknamező szélére rallyversenyt?), másrészt a homokvihar, harmadrészt mert a szervezők busza nemcsak hogy elakadt tegnap, de műszaki gondok is vannak vele. A biztonsághoz egy kis adalék tegnapról: valamelyik csapat egy aknagránátot hozott el szuvenírnek. A határon pedig a kábé 500 méteres senkiföldje durván alá van aknázva, de ha elakad az autó, ki kell szállni tolni meg ásni. Páran toltak, néhányan ástak, az út alá rejtett meglepik meg feltehetőleg már felrobbantak korábban, így senkinek nem lett baja, de Jayde Nicole-t még mindig nem oda vinném... A résztvevők között tovább terjed a gerinctelenség; néhányan, miután megtalálták a feladatot, megrongálják a geopontokat. Ez egyrészt ritka aljas dolog, másrészt meg úgyis kiderül. Megér ennyit ez a játék? Ez történt a reggeli eligazításon. [hééééé] Ja, igen. Jött egy mauritán őrnagy; tábornoknak mutatták be, de katonai szakértőink átláttak a szitán. A tiszt elmondta, hogy örül, a biztonságot lábasba tették és fő, nomeg a magyar-mauritán barátság (tegye fel a kezét, aki egy hete pontosan berajzolta volna Mauritániát egy vaktérképre és vicaverza, táborőrnagyúr, legyen szíves, itten van a Duna vonala, pöttyintse már rá Budapestet! Nem, nem Buka...). Szóval beszélt, de nem mondott semmit. A lényeget úgyis látta mindenki: katonai ellenőrzés szempontjából Dél-Marokkó (vagy Nyugat-Szahara Marokkó által annektált része, kinek hogy tetszik) nyaralóhely Mauritániához képest. A bamakós legenda Idoumou is megvolt (kérdés, hogy Sipinek vagy Zozonak), szóval nagy az öröm. Ahogy a 7-es busz blogjáról kivettem, Idoumou a központi sóhivatal helyi képviselője, aki az évek alatt komoly helyi nevezetességgé nőtte ki magát. Tegnapra még visszatekintő (azért tekintgetünk vissza, mert ma igazából nem sok minden történt azon túl, hogy a PrimaCo-s Csaba kirabolta egy helybéli gardróbját, és most turbánban meg 3 méter gyolcsban táncol a Nissan körül; vett még telefont, telefonkártyát is, szóval boldog): A határon való várakozás közben lezajlott a történelem első Sivatagi Rugby Határok Nélkül Bajnokság a Para Normal Team és a Travel Chanel Csapata között némi helyi asszisztenciával (elképzelem ahogy Sipi ráveti magát a labdát birtokló turbánosra). A TChanel-rejtélyre is kezd fény derülni: ők azok, akiknek budi van a kocsi hátuljára szerelve (most piszkosul nem találok képeket róla, de ha meglesz, akkor szerintem az is ki fog derülni, hogy az nem Suzuki. Zozot pedig dezinformáció alapos gyanújával vád alá helyezzük - valószínűleg egyheti pilótakeksz-elvonás lesz az ítélet). Hiába angolok: wc, rugby, krikett - bár Douglas Adams megmondta, hogy a krikett az oka mindennek. A műszerfalon pedig egy régi tekerős telefon van, ami a cd-játszót rejti. Lezuziusz köszöni jól van, a fékolaj picit csöpög (kellett utántölteni). Ma kis gazdáit azzal lepte meg, hogy működtette a központi zárat. A kis gazdák eddig azt se tudták, hogy van központi zár. Öröm az ürömben, hogy a sofőroldali ajtó zárva van, az ablakon kell ki-be mászni. A végére pedig jöjjön a Lonely Planet különkiadása: Noabidhouban csodálatos friss bagettet lehet kapni.

	2009-01-26
	Szt Amás

13:20 Az előbb valaki hívott egy ilyen hosszú szexvonalas számról, de nem szólt bele (még laza lihegés se). Biztos valaki telefonbetyárkodik.

	2009-01-26
	Szt Amás

857 Olvasói rovat Pépé üzeni a fiúknak, hogy legközelebb inkább keresztrejtvényben mérkőzzenek a helyiekkel, ne csocsóban. Valamint kitért arra is, hogy Lezuziuszt haza kéne hozni, ha már megjavult. További híreket szombatról a PrimaCo Team biztosította némi honvággyal átitatott sms-ek formájában (ezek szombat reggeli infók, csak én vasárnap nem néztem meg a leveleimet - valamikor nekem is pihenni kell). Dakhlába nem ragadtak be, a határt laza 9 órás dekkolással ugrották át. Most kicsit úgy érzem magam mint Michael J. Fox miután kiszállt az autóból, ugyanis gőzöm sincs milyen nap van, és minek kéne lenni, és melyik nap pontosan mi történt, de majd utánanézek. Tegnap este ideért Emil a legfrissebb hírekkel, de csak most volt érkezésem fogadni. Főztem neki egy adag mézes teát, és pohárba töltöttem neki ropit is. Emil tegnap este a Noabidhouban levő Al Jazira hotelben (honnan máshonnan kaphatnánk híreket, ugye?) hallgatta ki a fiúkat; a Para Normal Team tevepúpszörpöt kortyolt a bár hastáncklub részlegében, aztán szállásuk felé távoztak. Szombat este elértek Dakhlába, de a lagúnában lévő wellness centrumba (igen, kétel, én hülye...) nem mentek be a sár miatt. Így ők kimaradtak az általános bennragadásban, amivel a dagály lepte meg a verseny résztvevőit. A sziklamászás egy vidám sport. Meg életforma. Lehet igazolványt is szerezni. Egyesek tévesen úgy gondolják, hogy ez a papír arról szól, hogy vizsga után már nem esnek le sehonnan. Megrázó élmény, amikor kiderül, hogy ez nem egészen így van. A sziklán vagy sziklafalon, hegyen vezető útvonalat némi eufémizmussal útnak hívják. Az utak nehézségi skálája I-XI-ig tart(ott tíz éve, azóta egyesek az emberi faj ilyen irányú teljesítőképességét kitolták a legyekén túlra), ebből némelyek szerint VI-ig bakancsban simán meg lehet oldani bármit. A tátrai Vörös-torony-hágóhoz vezető turistaút láncokkal biztosított, laza II-es. A turistaút mellett is ugyanilyen fokozatú, de igazolvány nélkül tilos. Az erdélyi Királykő gerincén helyenként III-as a turistaút, némi mélységgel megspékelve (ott nincs lánc, minek). Vasárnap reggel a parti sziklákon II-esért kellett mászni. A mozgás után jól esett a pihenő, ugyanis 6 órát álltak a határon. Emil eközben megfigyelhette, hogy Sipi fordít, Zozo pedig villanyt szerel a kocsiban (remélem a villanyórára azért figyelt). Mauritániáról Emil azt mondta, hogy szegény, teljesen más mint Marokkó (na igen, őket lenyomták a nyugat-szaharai gerillák), ellenben a PrimaCo CB-je megjavult (valamit mégis tudhatnak ott). Pár csapatnak a szervezők elfelejtették a mauritán biztosítást elintézni, ők buktak 100 jurót csapatonként. A CIA által rögzített CB-forgalom alapján kiderült, hogy a szervezőket nem sikerült műholdas telefonon sem elérni. [Valamit kéne csinálni ezzel a műholdas szolgáltatással, mondjuk kivenni belőle a szervezők letiltását, vagy mittudomén...] A fiúkkal együtt mulatott a PrimaCo Team és Alisca-Color Team legénysége is. Előbbiek a fater pálinkáját éltették, utóbbiak pedig izomlázas felkarjaikat masszíroztatták, mivel a szervó még mindig rossz.

	2009-01-23
	Szt Amás

18:33 Nyugat-Szahara, piros vonal Az etap végén meglátod a betonutat, akkor ott állj meg, sehova ne mozdulj, mert onnantól aknamező van. Nagyjából ez hangzott el a reggeli eligazításon. Jelenleg 20-25 kocsi áll Nyugat-Szaharában, valahol azon a piros vonalon, ami még a Gugliörsztből is látszik, és tábortüzet raknak. A közelben levő csapatok: Para Normal Team (52), PrimaCo (49), Alisca-Color Team (15), Sivatagi Tigrisek (22) és Akibujt (37). A többiek rajtszáma nem látszik a sötétben, valamint a mezőny többi része sincs még sehol. Reggel 6-kor keltek, és rettenetesen durva terepen haladtak egész nap. Mindenkitől megfeszített figyelmet követelt az etap, ami egy régebbi Dakar nyomvonalán haladt. Készítettek videókat, de esélytelen az átküldése (mint ahogy fotóké is, szóval a szívküldiben kért Navarás fotókra sem lát Zozo esélyt - Anonymousnak pedig üzenik Sipiék, hogy a laptop egyben van még). A táv 1/3-ánál Lezuziusz fennakadt egy fűcsomón (el lehet képzelni azt a füvet, amin egy Nissan Patrol zátonyra fut). A veszély nem volt ismeretlen a srácok előtt, mégis egy pillanatnyi kihagyás elég volt, hogy a szikla keménységű természeti jelenségen megakadjanak. Végül az Atlasz-konvoj jól bevált csapatmunkája végén haladhattak tovább. A táv 3/4-énél egy kiszáradt sóstó medrében haladtak (ideális helyszín sebességrekord felállítására - egy-két vályútól eltekintve, ami megdobja a kocsit). Egy ilyen vályún borult fel az RZG Adventure Team (29). Puttony megnyomódott, cuccok szétszóródtak, a pilóta pedig apró, de nem súlyos sérülést szenvedett. Az eset nem várt eredménye, hogy Zozo a rendelőn kívül is találkozott a fogorvosával, aki a kocsiban tartózkodott. Sajnos hivatalos óvásra is sor fog kerülni a PNT részéről, mivel a merzougai késés indoklását nem akarják a szervezők elfogadni (három óra ment el a rendőrségen a Navarás baleset után, így pont lemaradtak a befutóról). A végére pedig egy technikai jó hír, Lezuziusznak nem hogy baja nincsen, de a rázás jót tett az olajgombának, mutat a műszer, amely eddig sose mutatott semmitse.

	2009-01-22
	Szt Amás

Technikai infó Belerúgtam a csapat levelesládájába, amitől kiesett belőle az összes üzenet. Szóval az előző posztban említett kapcsolatoldalon levő beírogatós bigyóba lehet küldeni a szívküldit. Aztán majd jól cenzúrázom.

	2009-01-22
	Szt Amás

19:45 Marokkó - Magyarország 5:2 Na, most egész mást akartam csinálni. Ugyanis van ez a kapcsolat rész, amin lehet üzenni. Csakhogy Zozo elfelejtett leolvasó oldalt reszelni hozzá, így gondoltam ma belekukkantok a MySQL-be, hátha írt valaki. Ez azért is lenne jó, mert Bivanbi "Bikaugrató" Balázs barátunk szerint a bejegyzések ordítanak kommentezésért. Mivel személy szerint nem bírom a kommentezést (leginkább azért, mert ha nincs komment az hülyén veszi ki magát), áthidaló megoldásként lehetne használni a kapcsolatot. De különben is, ez ilyen egyirányú dolog. Én kapom a híreket, leírom, ti meg olvassátok. Nehogymá' a nyúl vigye... Helyesbíteni is akartam a délelőtti infón, miszerint az éjszakai túra valószínűleg összesen volt 140km, az etap pedig 400, mivel a fiúk értelemszerűen nem álltak neki geoládázni a sivatagi szellemek jelenlétében, így az ajánlott rövidítésen haladtak. Erre Zozo fogja magát, és felhív. Marokkóból. Persze nem velem akart beszélni, mert mikor felvettem ezt hallottam: - Sipi, mit felejtettünk el reggel elmondani? Amíg Sipi gondolkozik, addig elmondom, hogy én mit felejtettem el délelőtt: szóval a srácok 2 napja vannak Afrikában, de dupla nadrág, dupla pulóver, olyan hideg van. Azt a szponzoros pólót elszúrták. A kabátra kellett volna nyomni a feliratokat. "Életem első normális napja" Zozo így foglalta össze a napot. Aztán helyesbített, szűkítette az időintervallumot, de mi értjük. Ma szépen haladtak a mezőnnyel, a feladatokat sorban oldották meg, bár idő után értek Assába (állítólag a pontozásban a több feladat hasznosabb mint az időben beérés). Egyik fennsíkon Villámék filmeztek, szóval az Atlasz-konvoj archíválva lett. [Fel lehet csapni az egész bagázst a polcra, mappába. Gizike kérem, rakjon rá vignettát is, meg a katalógba... köszönöm.] A PrimaCo Team (49) rádiójával pedig továbbra is gond van, nincs bemérve, így adni tudnak, venni nem. Ez azért a jobbik eset (politikások kíméljenek), de hazatértük után a szerelő egy elvtársi fenékbebillentést lehet hogy megérdemel. A hat Hummer teljes legénysége jelenleg erős pingvinezésben van (desőt, a Brian élete klasszikus "tapsoljunk" jelenetének hangadója lebeg szemeim előtt), ugyanis Afrika egy olyan ország, ahol szinte csak dieselt lehet kapni, a klasszikus benyát aranyárban adják. Már ha van egyáltalán. És mivel megy a Humi? Na, mivel megy a Humi? Igen, Mr. Spigott! Benyával. Hát, ezt nem kicsit, nagyon. Azért halkan bekérdeztem Zozót: figyelj, ti ezt tudtátok, vagy csak mázlitok van? Persze bazeg, hogyne tudtuk volna. Hangzott a válasz. Volt még egy barátságos csocsómeccs, háttérben pörgős arab zenével, amely során a helyiek rommá verték a Para Normal Teamet. - Kollega, csináltunk ma valami durvát? - fordult Zozo Friedrich Attilához (Alisca-Color Team). Szinte látom, ahogy Attila a vállát vonogatja. Mi durva lett volna? Majd holnap. Na, az lesz a durva. Zozo szerint az sem kizárt, hogy ott rohadnak meg a sivatagban a rókák és kisistenek* martalékaként. * [Na, ehhez azért már talán kell a mogyorózat: Terry Patchett - Kisistenek c. regénye. A fordítás sajnos nyelvtanilag ultragáz, de ez nem az író hibája, kiváló olvasmány. Bocs a kitérőért.] Betáraztak 12x2 liter vizet, kaját, tevelepényt, kekszet, üzemanyagot. Ennek a sok mindennek azért volt hely, mert a magukkal vitt ajándékból sokat adaadtak a helyieknek. Szóval aki küldött ruhát, napelemes számológépet, füzetet, az megnyugodhat: a küldemény célba ért.

	2009-01-22
	Szt Amás

It's a hard days night. Shalallalalala - Navárjálbazmeg, most satuztunk, kecskék vannak az úton. - Azzal vigyázzatok, ha elütitek, lincselnek érte. - Jóvan, de akkor mit eszünk? - Szerinted hagyják majd hogy megegyétek? - Ez nem igaz, megint itt van egy nyáj. Na, hol tartottunk? - Ott, hogy veritek a rendőrt. - Ja, igen. Szóval teljesen inkompetens volt, végül a marokkói konzul segített a Navarásoknak, remélhetőleg minden rendben lesz a biztosítóval is. Most pedig elbeszélő üzemmódra váltok. Hintaszék, pipa, onoka a térdre... A rendőrségtől a két csapat együtt ment a merzouga melletti táborhelyre, ahol már csak 3 jóbarátot találtak (polak-wengry dwa bratanki). Visszamentek Erfurtba (hogy kerültek a néhai NDK-ba?), ahol tankoltak, betáraztak friss hiénabélből, majd a betonon átzúztak Zagorába. Zagorában már kinn állt az úton a szervizes, magyarzászlós felvarróban (ha egyszer meghülyülök és én is arra járok, viszek neki Pokolgépeset). Beadták a rongyos kerekeket, majd elmentek várost nézni. Zozo nekiállt alkudozni a helyi kalapossal a szerviz mellett: - Kéne turbán. - Van, ötven. - Naneeee, legyen öt. ...[gondolom eltekinthetünk az alku részletes leírásától] - Okés, 20. Menjünk boltba ütni nyélbe nagy biznic. ...[a boltnál] - Ó, bocs, csak 15 van nálam. - Hova gondolsz kedves idegen, 50 a turbán. - Legyen öt. ...[ismét eltekintünk] - Na jó, húszért odaadom, de csak neked, mert különben abból élek, hogy szombaton zárva tartok. Így esett meg, hogy Zozónak a mai napig nincs turbánja. Sipi turistáskodni akart. Egy táblát keresett "Tombouctou52jours" felirattal. A turbános jó pénzért mutatta volna az utat, de az ilyen trükköknek már a parajdi Sóhegynél se szabad bedőlni. A tábla sajnos nincs meg, pár napja leomlott. Szóval kép nyista, tessék a guglin rákeresni. Egy netkávézóban elolvasták mi történt velük idáig, képet nem küldtek, mert nem fért be a sávszélességbe. A szervizben kiderült, hogy mindkét kerékbe belsőt kell rakni (eredetileg tubeless kerekek), ami drága, és így nehéz is. Mindegy, haladni kell. Az itiner nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy Afrikában éjszaka ne autókázzon senki. Ennek megfelelően a csapat némi késéssel nekivágott az 5. etapnak. Éjszaka. Zagora-Foum Zgid: 410km. Ennek egy része földút. Mármint afrikai földút. Vagy kaparsz a homokban, vagy kirázódik a tömés a fogadból. Úgy meredsz az előtted kanyargó keréknyomra, mint Winnetou Santer nyomaira. A navigátor pedig a GPS-t figyeli: "öt méter múlva elvileg balra"... Szóval ez nem tengerparti kabriózás Jayde Nicole-lal (ráadásul Jázminék el se indultak). Mindennek tetejébe rájuk tapadt három spori, mintha bringaversenyes grupettózás lenne. Csak itt nem változott a sorrend. Lezuziusz az élen. Aztán a sor 10 autóra nő... Egyszer csak CB-zés, dudálás. A cseh Hummer csapat (igen, azok, akikből egy lerohadt az Alpokban) letolta a konvojt a keréknyomról. Szemtanúk szerint brutálisan szép látvány volt az öt Humi az éjszakában. De megköszönték a helyet. Az egynyomozás 130km-en keresztül ment, és mintegy 4 órán keresztül tartott. Foum Zgid előtt pár perccel a Sivatagi Cápák (41) alól esett ki a jobb első kerék (defekt). Sipiék segítettek, majd begurultak a fallal körülvett parkolóba. Pár perc múlva hálózsákostul beájultak Lezuziusz meghitt alváza alá a puha homokba. Ma reggel megkapták a feladatokat, a 100 indulóból mintegy 59 van még versenyben. A newcastle-i fiúk (99) hátsó futóműve leszakadt. Olcsó húsnak van leve? Összeállt a jól bevált Atlasz-konvoj (Para Normal Team, Alisca-Color Team, PrimaCo), jó a hangulatuk, szeretik egymást. Némi birkózás megy még a szervezőkkel a fair-play pontok körül. Ugye a 15, 49-es segített az 52-nek (szöges akadályos defektes történet); 52 a 49-nek (fordítás a rendőrségen); és 52 a 41-nek (defekt). Emellé annyit, hogy menet közben nehéz a szervezőkkel kapcsolatot teremteni, se műholdas telefonon, se sms-ben. Engem eddig elértek, kivéve amikor épp wc-n voltam. Ez mind hagyján, de elfelejtettem pizzát rendelni magamnak...

	2009-01-22
	Szt Amás

11 óra Az Atlasz-konvoj együtt maradt, beérték a mezőnyt, reggel felvették a feladatokat, haladnak. Most pedig visszamegyek az elfogott kémhez, tekerek egyet a spanyolcsizmán, hogy regéljen kicsit többet.

	2009-01-21
	Szt Amás

21:54 A marokkói tűzoltóság értetlenül áll a tegnap esti Hotel Bellairban fellángolt tűz lehetséges okai előtt. Kinek állhatott érdekében villanyórát gyújtani? Halef Huszonegysson, az Interpol dán összekötő tisztje szerint számlázási csalás állhat a háttérben. De szakértőnk szerint jóval egyszerűbb a megfejtés. Öveges professzort hallják: - Kérem szépen, a dolog nem bonyolultabb egy éknél. Az első számú gyanúsítottunk Gustav Robert Kirchoff. Amióta kitalálta, hogy párhuzamos hálózatokban az egyes ágak áramai adódjanak össze, azóta a terhelések hatására a fővezetéken megnövekszik az áramerősség. A szállodába érkező csapatok valószínűleg nyakló nélkül elkezdték tölteni mobiltelefonjaik, laptopjaik lemerült akkumulátorait, és ez okozhatta a melegedéssel járó túláramot. - Na jó, de a biztosíték? - Óvadékra gondol? Természetesen Kirchoff Úrnak esélye van óvadék ellenében szabadlábon védekezni. - Nem nem; az olvadékra gondoltam. - Jaaa! Na igen, ezt a részt még meg kell vizsgálni, a szálloda villanyszerelőjét még nem kérdeztük ki. Értesüléseink szerint komoly érdekeltsége van a helyi kovácsműhelyben, szóval lehet hogy patkolás esete forog fenn. A Kék Fény után pedig sajnálatos hírt kell közölnünk: a Para Normal Teamről egyelőre nincs friss információnk. Amint lesz, természetesen, hogyne...

	2009-01-21
	Szt Amás

Tizenkétóra, híreket mondunk Merzougánál apad, 48mm, hajóvonták találkozása tilos. A helyi rendőrörsre kivonult a katonaság, mert néhány európainak látszó ember bántalmazta a körzeti megbízottat és egy helyi utazási iroda sofőrjét. Leila az Arab Démon pedig táncolt. Na, ez azért túlzás. A lényeg, hogy röpke három órás gyurmázás során sikerült elérni, hogy a tettes sofőr beismerő vallomást tegyen, és a rendőr hitelesítse a papírt (Sipi franciatudását tehát nem csak barátnőinek hosszú sora, hanem a marokkói hivatalos szervek is elismerték). Ezzel a PrimaCo Team egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy a biztosító majd fizessen nekik. Az is egy szép menet lesz, ismerve a fogadóirodákat... Mindenesetre a régi tapasztalat megerősödött: Afrikában az idő is másképp halad. Sipi szerint most a lovak közé csapnak (mi történt a motorral?), és a zöm után erednek. Este talán nethez is jutnak, és a blogot is elolvassák (ha nem lesz több írás, az a cenzúra hatása - szóval inkább ne legyen itt friss kép, csak büntetlenül marháskodhassak). Addig mi kapcsoljuk a Magyar Rádió Márványtermét, ahol a Para Normal Team Kabarécsoport műsorát veszik fel: [Helyszín: Atlasz hegység, éjszaka. Sipi a fáradtságtól elkezd a szembesávba húzódni.] Zozo: Nagyon balra vagy. Sipi: Persze, azon az oldalon ülök. [Helyszín: Szintén az Atlasz hegység, szintén éjszaka.] Zozo: Jobb széle homokos. Sipi: Persze, azon az oldalon ülsz.

	2009-01-21
	Szt Amás

Negyedkilenc - One of "The Happiest Days of Our Lives" Akkor gyűrközzünk neki. Ingujj feltűr, a mozzarellát is rátesszük a kenyérre... Technikai infóként annyit, hogy a posztok időpontja általában baromira nem egyezik azzal, amikor kikerülnek. Ez van, a fogamzást nem szabad elkapkodni. Ja, és köszönöm mindenkinek, aki olvas és tetszik neki (péel Roli valamelyik blogról vagy fórumról). Ez a bizalom nagy terhet ró rám, igyekszem meghajolni alatta. Na, elég a szentimentalikából. Tehát, ma reggel Chrudinák Alajossal sikerült beszélni, aki Oranból mozgatott kapcsolatain keresztül, illetve személyes megfigyelései alapján részletesen beszámolt az éjszakai eseményekről. Nadorban végül egy hármas konvoj állt össze: Para Normal Team (52) - Lezuziusz Alisca-Color Team (15) - Skoda Octavia 4x4 PrimaCo (49) - Nissan Navara ["Nador! Az nem lehet! Nador nem kikötő!" Megkérnék valakit, hogy kísérje ki Mr. Spigottot! Köszönöm.] A rablóbanda minden cseppjétől megfosztotta a helyi benzinkutat, Zozoék még egy 40 literes marmonkannát is megtöltöttek, majd a kerülő úton elindult. CB-k bekapcsolva, jó hangulatban rótták a métereket felfelé. Prímáék menet közben hegesztették meg a CB-t, amivel apró gond volt. Az időjárás egyre marconább lett. Az első aggasztó jel egy tábla volt, amelyen semmi sem látszott. Persze, mivel le volt fagyva. Kis idő múlva Sipi észrevette, hogy a kocsi fara furán riszál (olcsó poén ilyenkor Fekete Pákót emlegetni? az; ki is hagyom). Lezúziusz furcsa viselkedését végül az úton levő tükörjég okozta. Ekkor 1400m magasan voltak, olyan hóviharban, hogy az autókat a szél szabályszerűen eltolta. Mindezt tetézte a helyi vezetési kultúra. Szembe kamionok, politikailag semlegesek (értsd az út közepén haladtak). Fék nincs, csak duda. Tiszta Itália. Alajos felajánlotta további híreit a Discovery Chanel Döbbenetes videofelvételek sorozatának is, de a csatorna menedzsmentje nem vállalta, mondván ezt nem bírnák a nézők. De mi bírjuk a horrort, így elmeséljük: Egy kamion lassan halad lefelé, miközben felzárkózik mögé a Nissan Patrol, a volánnál Zozo. Szabályos előzési kísérlet balról, félig a padkán, majd a hóban. Az autó beszakad a mély hóban, a konvoj elhúz mellettük. Kis idő múlva Lezuziusz újra az élen, szintén szabályosan balról próbálkozik. Ott jobb a hó mint egy norvég tereprallyn, elhúz a kamion mellett. A CB-n ezután sorba jelentkezik a másik két csapat is: "Megvan a kamion". Hajnalban az első falvak egyikénél 80-as tábla. Majd 60-as. Aztán gyanús fekete dolog az út közepén. Vészfékezés, de az ütközés elkerülhetlen. Lezuziusz jobb oldalán végighasított a szöges útakadály. Dupla defekt. A kiérkező rendőr pingvines mozdulatokkal közli, hogy ott volt a stoptábla, miért nem tetszett megállni? Naigen ott volt. Térdmagasságban a bozótban. Úgy fest errefelé a fekvőrendőrt amerikai krimikből kölcsönzik. A törzs bizonyára megunta a falun áthaladó mezőnyt, és a tettek mezejére lépett. Sipi bement a faluba gumist keresni (hihetetlen a csávó, ilyenkor is csak a szexre bír gondolni), addig Zozo Aliscáékkal és Prímáékkal kereket cserélt. Alajos könnyes szemmel mondta el, milyen jó volt látni, ahogy a csapatok együtt dolgoznak. Tomikám bazeg, - sírt a vállamon - ez a szép Afrikában, hogy összehozza az embereket! Belediktáltam egy kávét hű híradósomba, aztán lelketlenül ráparancsoltam, hogy folytassa a beszámolót. Ez egy ilyen szakma... [Villámnak üzenem, hogy minimum 20 db ferpléjpont jár a 15-ös és 49-es csapatoknak. Személyenként!] Mivel a négy használt kerékből egyet megtartottak, az bekerült hátra, a zsírúj tartalék pedig előre. Legalább van hely a csomagtartóban a tevehúsnak... Ja, nincs, mert a két defektest berakták, hátha valahol megjavítható. A benzin és az idő szinte cseppre ki volt számolva, 7-ig be kell érni Merrzougába, hogy érvényes legyen az etap. Benzinkút pedig az eltelt 500 km alatt egy szál se. Merzouga előtt a konvoj egy gázlón haladt át. Aki még nem járt a Happy Bike SE által rendezett Gázló bringatúrán, annak leírom, hogy is néz ki egy ilyen: adott az út, rajta keresztül a patak - jelen esetben 20 méter széles folyó. A folyó medre az út vonalában ki van kövezve, illetve megemelve, azon kell haladni. Hatalmas élmény csapatni rajta, csurom víz, haverok, buli. Szóval egy ilyen töltésen haladt a csapat 650-kor, amikor a PrimaCo Team (49) Nissan Navaráját aljas támadás érte. A helyi utazási iroda dűnemutogató csapata [ez ilyen turistás buli, hogy a szállóból kiviszik a turistákat a sivatag szélére, hogy lássanak homokot meg dűnét. Aztán fotózás, a fotót meg ki lehet rakni az irodába meg az iwiwre] egy Defenderrel beléjük rontott. Mintegy 20km/h-s sebességnél. [Na, ezt meg lehet majd mesélni céges karipartyn, hogy micsoda veszélyben voltunk, mert az a béna rallys totojázott előttünk. Ráadásul a narancsjúz is kilöttyent a vadiúj pierkaárdenre... És mindenki el lesz hűlve turistánk rettenetes kalandján.] Mire Zozoék visszaértek, a támadóknak nyoma veszett. Gyors kupaktanács, az Alisca-Color Team tovább hajtott, hogy legalább nekik legyen esélyük az etap befejezésére, gyors kutakodás után pedig a tetteseket fülüknél fogva ráncigálták be a yardra. Az örsön Sipi fordított, Zozo telefonálgatott, a tettes nem ismert el semmit, a Navarán röpke háromszázezres kárt becsültek a tulajok (lökhárító tropa, alváznyúlvány vége meggyűrődött - aki látott már Navarát, az elképzelheti milyen erőhatástvolt ott). Szóval a biztosítóval lesz még egy meccs. Alajos eddig a pontig bírta megfigyelni az eseményeket, kiadta az indulási parancsot, hisz a híreknek meg kell érkeznie az Óhazába. A helikopterből visszapillantva még annyit látott, hogy a rendőr az errefelé bevett pingvines mozdulattal széttárja a kezét: Most mit akarnak? Nem történt személyi sérülés. Innentől ez nem tartozik rám.

	2009-01-21
	Szt Amás

8:15 Előzetes Nem ígérhetek mást, csak vért, verejtéket és könnyeket. Ezt Churchill mondta annakidején. A helyzet azért nem olyan vészes, a fiúk megoldották a hágót. De hogyan? Mi van a 15-ös és a 49-es csapatokkal? Mindent megtudunk a reklám után. És most zenét!

	2009-01-20
	Szt Amás

17:28 Bambusznád, majomkenyérfa. Kókuszdió! Ha Rommel élne, most csomagolna, és az első Heinekennel (HE-111) repülne vissza Berlinbe; a PNT hadtest sikeres partraszállást hajtott végre Afrikában. Ha pedig Verne Gyula is élne, akkor a Lord Glenarvan által talált palackban az alábbi üzenet lenne (és Grant kapitány ott száradt volna el azon a kis szigeten): este almeria idegorlo felorankent csere, faradt helyi baleset 1-2 almeria 99-es haver angol. newcastle 140ezer az autojuk kikoto parkoloban aludtak az auto alatt ysakban, rossyarc elnek reggel 10-15 bamakos gyult ossze. bekomp 10 16 nadorban sima komp 2 opcio     direkt atlasy a verfsenyuton estew atlasz, veszelyes     kerulo autouton ajanlott kerulo csomo csapat nem szolt bele senki kikapcsolta konvojban valoszinuleg az angolokkal.16:47 A szomorú igazság azonban az, hogy én élek, és a fenti jegyzet a szobi gyorsított személyvonat utolsó peronján készült laptopra egy kerékpár és pár csodálkozó utas társaságában. Emiatt érthetetlen a záró 16:47-es időpont, mivel akkor még békésen iszogattam egy teázóban. [A lényegre testvérem!] Szóval: A kerékcsere után idegőrlő autózás következett Almeriáig, ahova éjjel egy után értek. Zozo és Sipi fél óránként váltották egymást a kormánynál (ezt bármelyik banánköztársaság megirigyelhetné). Láttak balesetet is, de helyi volt (vagyis egy bamakós csapat hátországa se kapjon a szívéhez). Almeria kikötőjébe érve konstatálták, hogy bizony, komp nyista (ennyit azért vonat se késik). De Lezuziusz nem véletlenül épült magasra. Hálózsákba csavarodtak, majd begurultak hű szekerük alá aludni. Az éj folyamán kilestek a bal első kerék mellől, látták Piszkos Fredet, de még élnek. Reggelre 10-15 bamakós sorstárs verődött össze. Hőseink a megbonthatatlan magyar-angol barátság ápolása jegyében összehaverkodtak a 99-es számú newcastlei csapattal (Puskásékat nem emlegették, meg az már marha régen is volt). Ők átszámítva 14*104,- Forintért vették az autójukat. Így is lehet... Délelőtt tíz órakor bekompoltak, majd délután négyig aludtak. Bizonyára tovább is aludtak volna, de lezavarták őket a kompról. Itt kapcsoljuk Mr. Steve Cuttert: - Tehát Mr. Spigott, a belépő kérdés, ötezerért. Hol szállt partra a Para Normal Team 2009. január 20-án? A - Oran, B - Ghazaouet, C - Nador, D - Sougueur. - Fogós kérdés... A feljegyzésben Nador szerepel, de tudtommal ott elég nehéz komppal megállni, mivel 1000 m magasan van. A guglimap ugyanitt Sougueurt is jelöli, így ez a két eset kilőhető. Pláne, hogy ezek Algírban vannak, míg Zozóék folyamatosan Marokkóról beszéltek. Úgy vélem a kérdés túl nehéz, feladom. - Igen, ez az április elsejei adás, megválaszolhatatlan kérdésekkel. Sajnáljuk kedves Spigott, nem nyert, mert nem nyerhetett, "de legalább a meghallgatásig eljutott". S mivel a választ mi se tudjuk, ezért majd a csapat GPS trackja alapján rekonstruáljuk a pontos útvonalat. Tehát jelenleg két lehetőség van. Nekivágni a versenyútvonalnak az Atlaszon át. Ez szerpentinekkel, sziklás utakkal tele veszélyes rész, amit Yves Montand még nitroglicerin nélkül se merne bevállalni. A másik lehetőség a hegység megkerülése műúton, amivel esélyük van az élboly befogására, bár Lance és Ulrich nagyon elhúzott a hegyi etapon (utóbbié lett a túrórudis póló). Én, mint a csapat erkölcsi támogatója, ez utóbbit javasoltam. A kikötőben tehát nagy parázás megy a csapatok között, páran kezdenek rájönni, hogy tényleg Afrikában vannak. Szóval Alessandro Volta tekert egyet a generátoron... Sipiék valószínűleg összeállnak az angolokkal, és együtt mennek tovább. Zárásképp annyit, hogy a fiúk tapasztalata szerint a CB-t még mindig nagyon kevés csapat kapcsolta be. Egyik túratárs elmondta, hogy ő bekapcsolta, de mivel senki nem szólt bele, így kikapcsolta. No comment. Az ügy akkor lesz szar, ha lerobban valaki, és tőle 4 km-re ott van egy másik spori, akinek ki van kapcsolva a rádiója... Zárszóként tehát blogírói feddésben részesítek minden kikapcsoltat.

	2009-01-19
	Szt Amás

Negyedhét - Vivaaaa jespanya! Szóval a komp elúszott. Nem kicsit, nagyon. Hat óra után nem sokkal egy Valencia környéki autószerelő műhelyből jelentkeztek a srácok. Gyorsan megnyugtatok mindenkit, akit most a szívroham kerülget, hogy Lezuziusznak kutya baja (a kutyára majd még visszatérünk). Csupán négy kereket kell rajta cserélni. Ugyanis vételkor a használt kerekeket rajta hagyták, és Budapestról öt zsírpapírba csomagolt új kerékkel a csomagtartóban vágtak neki az útnak. A régi kerekeket kinyírták az aszfalton, az újak meg bírják majd a homokban rejtőző tevemaradékot is. Az afrikai szakasznak tehát egy pótkerékkel vágnak neki. Nem vakok, bátrak. Napközben Barcelona és Valencia között belefutottak a defektes dorogi csapatba (220). Ők is jól vannak, és a találkozó alkalmat adott a CB rádió próbájára is. Mintegy 30 km-t tudtak átbeszélni. Örülünk, Vincent. Az európai szakaszon egyébként meglehetősen gyér volt a CB-forgalom, egyedül Villámmal beszélgettek a fiúk, de Afrikában ez is valószínűleg változni fog. Ott sok minden megváltozik, bólogat mellettem Potrien őrmester dédunokája. Mára a további terv annyi, hogy belevetik magukat a malagai éjszakába, pihenés gyanánt (a hírre riadóztatták a készenléti rendőrséget). Holnap hajnalban pedig komp és Afrika. Onnan lehet hogy akadozni fognak a hírek, de felvettük a kapcsolatot a Török Szultánnal, aki szemmel tartja a fijuggat. Végül pedig jöjjön néhány pillanatkép: [Helyszín: valahol Eur Spanyolországban, autópályán. Táblán felirat: Atencion! Con nieve.] Zozo: Tudod mit jelent? Sipi: Nem, de gyorsítsunk! [Beszélgetés Villámmal a kutyás kaland során] Sipi: Állatmentésért pluszpont? Kutyát gázoltak. Villám: Nem! Sipi: Akkor megesszük.

	2009-01-19
	Szt Amás

1600 Délutáni pótlás Részletes hírek este lesznek, addig jöjjön az, amit a feledékenység számlájára írhatok. A GPS-probléma megoldódott. A kalibráció nevezetű tevékenység néha csodákra képes. Ennek örömére a fiúk délelőtt... de legyen élő közvetítés, mivel sikeres telefonkapcsolatot sikerült létesíteni: (Mivel Zozo multitaszk módban beszélt - navigációval egybekötött interjúadás -, így meglehetősen érdekesre sikerült, de talán kivehető) - A kilátón hó volt, jobbra kell menni, nem jön senki, a kilátás jó volt. Jó felé jösz, egy, aztán feljebb. - Merre jártok most? - Gőzöm sincs, valami francia falu, néznek minket hülyének. - Mára is van geokacsolás? - Ma már voltunk egy szőlőskertben, de nem lett meg a szajré, futottunk vagy öt kilométert - a háttérben kutyaugatás hallatszik, ami valóban indokol némi rohangálást.

	2009-01-19
	Szt Amás

Day #3, 10:10AM Összefoglaló tegnapról és titkos tervek Montpellierben a Hotel Etap egy elektronikus szálloda; nics portás, mindenféle neten szerzett kódokkal lehet belépni. A gyorsalvás mellékhatása, hogy a gyorsalvó magában beszél, így hála a Hotel Etapban elhelyezett poloskáknak, hangfelvételünkön az alábbiak hallhatók: 44 27pont139 Hummert szervizelték... hat Yossarian négy58 keletre... Martin Brosnan... hogy megy a havon! jég... Most hol vagyunk? Komp... titkos... Kit... Schumi a Jeepben! olasz... nem, francia... Kutatócsoportunk a szófoszlányokból megfejtette a tegnap történteket: A Torinótól keletre fekvő Lac de Serre Poncon hágót nem sikerült abszolválni az iszonyatos mennyiségű hó miatt. Lefelé egy Jeep Wrangler és egy Ducato 4x4-es gép örületesen nyomta a hegyi szerpentinen. A tegnapi nap folyamán háromszor voltak Olaszországban, kétszer Franciaországban. Végül Franciaországban maradtak. A Hummer társulat egyik járgánya az olasz határon lerobbant, de azonnal ott termett egy cseh szervizautó; hiába, ha valaki lemaradt a Dakarról... A monacói látogatás során pedig úgy fest sikerült kis időt szakítani egy kaszinóra, ahol összefutottak Bonddal... James Bonddal. A szófoszlányokból sejthető még, hogy a ma délutáni-esti kompolásnak mind az időpontja, mind a helye annyira titkos, hogy maguk a fiúk se tudják. A tudóscsoport nemzetbiztonsági tagja egy korábban lehallgatott e-mail alapján azt sem tartja kizártnak, hogy Lezuziusz turbó fokozatot kapott, és Herkules oszlopai között szándékoznak átugratni, hiszen az e-mailt David Hasselhoffal váltották.

	2009-01-18
	Szt Amás

23:30 Hír és tipp Hőseink ma meglátták a nagy vizet. Tengerparti autókázás következik. Ez a legkeményebb elméket is kikészíti. Mert annak idején Magellán legalább nem tudta, hova megy. Neki ott volt a remény, hogy másnap szárazföldet lát. De a Bamako résztvevőinek ott a tudat: holnap is előttük az út, balra tenger, jobbra föld. Afrikában meg csere, az anyósülésről lehet majd szemlélni a végtelen kékséget. Több mint egy hétig. Szerintem egy napon belül visszasírják a klagenfurti ködöt és a 2000-es hágókat. Paris Hilton egyik neve elhallgatását kérő barátnője szerint ma este fél kilenc körül két elcsigázott fiatalember keresett friss kagylót Monaco egyik illusztris bevásárlóközpontjában. A hölgy sírva mondta el tudósítónknak, hogy a két sármos úr ügyet sem vetett a kagyló-partyval kecsegtető meghívásra, sőt hasig lógó dekoltázsát sem méltatták különösebb figyelemre. Egyre csak azt kérdezték, merre van Bamako... Feltételezéseink szerint a Para Normal Team Lezuziusz típusú gépjárműve már elhaladt Lütyő őrmester hajdani irodája előtt, és lassan Montpellierbe érnek. Feltehetően ismét késői érkezés lesz, ami a holnapi etapot tekintve nem túl bíztató. De ügyes fiúk, és hála az itthon elvégzett gyorsalvó tréningnek, egységnyio idő alatt az átlagnál jobban ki tudják opihenni magukat.

	2009-01-18
	Szt Amás

Tízórai A szállást éjjel egy és kettő között érték el. Vegyünk középértéket: fél kettőkor Lezuziuszból kihúzták a slusszkulcsot. Pár hír a többiekről: Tegnap egy csapat kettős lábtörést szenvedett, arról nem tudunk, hogy ez személyenként egy, vagy egyet fizet kettőt kap akció keretében történt. A Travel Chanel csapat (ez érdekes infó, a nevezettek között ilyet nem találtam - kémünk valószínűleg a legnagyobb transzparens alapján azonosította a járgányt)... lényeg, hogy a Suzuki Sandokan nem bírja a kontinentális éghajlatot. A hírmorzsák szállingózása közben hajtott el Sipiék mellett a Füles Team (két muki fülhallgatóval, rádióval) - mókás látvány lehet az olasz A4-en. A fiúk jelenleg Brescia környékén vannak. A napi első feladatot nem sikerült megfogni. A GPS-sel lehet valami gond, a céltól kb 90m-re furcsa jeleket ad. Ennek ellenére a második feladatként kijelölt napórát meglelték. Hiába, James Cook kapitány szimatjával rendelkeznek hőseink. Estig még mintegy 20 feladat és 700 km van hátra. És akkor szóljon a Sword of Glory a Motörhead zenekartól! YEAH!

	2009-01-17
	Szt Amás

21:24 Sikerült megreszelni a honlapot, így minden rendben, ha elrontok valamit helyre tudom hozni. A nap eseményeihez még annyit, hogy Lezuziusz korábbi tulajdonosa is megjelent a rajtnál, és elkísérte a fiúkat egy jó darabig saját autóján.

	2009-01-17
	Szt Amás

2000 óra, híreket mondunk. Sajnos nem sikerült teljesen megoldani a geocaching feladatot, így nincs meg az autogram. Ez a nap tehát a gyakorlásé volt. Érdekes jelenség, hogy a verseny többi résztvevője nem viszonozza az üdvözlő dudaszót. Sebaj, ez meg fog változni az első közösen elfogyasztott tevepörkölt után. Hőseink vészhelyzetet is gyakorolhattak: egy kis faluban a velük szembe közlekedő személygépkocsi némi lendületet adott egy farkaskutyának. Szegény pára Lezúziusz dögrácsán kapott gellert. Zozo azonnal állatorvosért kutakodott, a szembesofőr pedig kocsijának lebontott elejét próbálta felszedni a földről (kárbecslési szakértőink szerint mintegy 150ezres kár lehet). Mintegy öt perc múlva - megelégelve a totojázást - a kutya felállt, és elbaktatott. Most pedig következzen egy részlet az osztrák autópályarendőrség kötelékébe tartozó Amadeus Gutengolffal készült interjúból: 'Leopold százados a reggeli eligazításon említette, hogy ma indult Magyarországról a flúgos futam, így érdekes jelenségekre számíthatunk. Este nyolc körül a járőrkocsiból egy Csőrös Csepel Tűzoltóautóra lettünk figyelmesek. Le akartuk olvasni a rajtszámát, de ekkor egy brutális dögrács emelkedett ki a Tűzoltó mögül, ráfagyott szőrszálakon ködharmat csillog... Átsorolt a belső sávba... A sűrű köd nehezíti a műveletet, de jól kivehető a két elszánt arc. Rémisztő morgással pörög fel a motor... Igen... Megelőzték a 3 km/h-val haladó tűzbiztonsági járművet, és az 52-es rajtszámú terepjáró a sűrű ködbe veszett. Életem legboldogabb pillanata, hogy láthattam a Para Normal Team autóját akció közben.' Ezen a ponton a riporter zsebkendőt nyújt át a meghatottságtól zokogó riportalanynak. Tehát a csapatnak még keresztül kell vágnia az Alpokon, hogy elérjék a szálláshelyet, mely Verona környékén van.

	2009-01-17
	Szt Amás

11:00 Elkészülni, vigyázz, kész, ésatöbbi. Megtörtént az indulás. Hőseink jelenleg Székesfehérvár környékén zúznak a 8-as út felé, ahol az első feladat található. Stratégiai okokból nem mondhatjuk meg mi a feladat, de ha meglesz az autogram az inotai erőmű portásától, azonnal közöljük.

	2009-01-17
	Szt Amás

Köszönöm a szót, jó reggelt Zozo és Sipi, üdvözlöm a kedves nézőket is. A képmentés problémájára egy jó megoldás, ha USB kábelen keresztül kapcsolódtok a laptophoz. Vagy filmre kell fotózni. De a lényeg, hogy már csak percek kérdése, és indulnak. Ujjaink szorító pozícióban, hang megszegik, ésatöbbi. Izgulunk. Vajon eljutnak-e az M7-es bevezető szakaszáig?