Keresés
Hírlevél
Bedőcs Zsolt

- Mit jelent számodra a művészet?

- „Önkifejezési formát” - mondanák ezt sokan. Számomra nem, hisz nem én fejeződöm ki a művészeten keresztül, hanem a művészet fejeződik ki általam.
A festészet, és vele együtt az összes művészeti ág feladata a valóság, a mindenkor érvényes igazság és érték bemutatása. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig ugyanazt kell festeni, hisz a korok változnak és az emberek is, így a közlésforma is koronként és egyénenként változik, de a lényeg - jó esetben - ugyanaz marad. Hogy mi is ez a lényeg? Isten, Természet, Teremtő Energia, vagy hívhatnák még sokféleképpen. Ezt közvetíthetjük tudatosan, de tudattalanul is. A tehetséget senki sem kapja véletlenül. Még ha valaki nincs is tisztában a feladatával, akkor is lehet, hogy pont azt teszi. Például azt mondja valaki, hogy csak le akar festeni egy almát úgy, hogy az ember szinte meg akarja enni. Semmi magasztos cél nem vezérli, de a néző figyelmét felkelti egy olyan hétköznapi gyümölcs iránt, mint az alma. Ezért mondják sokan azt is, hogy a művészet feladata a hétköznapi dolgok felemelése egy magasabb szintre. Ez sem igaz. A hétköznapi dolgokat nem kell sehová sem emelni, csak a néző tudatát. Észre kell vennie, hogy abban az almában is ott van idea.

-Mióta foglalkozol komolyabban a festéssel?

- Komolyabban csak az egyetem előtt egy évvel kezdtem el festeni (2002.). Persze egész kiskorom óta rajzoltam - talán el is játszottam a gondolattal, hogy egyszer festő leszek - de csak a felvételi első napján határoztam el magam komolyan (valószínűleg isteni sugallatra).

- Kik azok a művészek, akik a legnagyobb hatást gyakorolták rád?

- Az egyetemen első mesterem Molnár Sándor, mind tanításával, mind pedig a képeivel. Mellette másik nagy „mesterem” Csontváry. Ők ketten mutatták meg nekem a festészet hatalmasságát, mely hatalmasság a természetből fakad. Mindketten alázatosságra és a természet tiszteletére neveltek. Technikai és szellemi fejlődésemben nagy szerepet játszott még Maurice Esteve, Paul Signac és a neoimpresszionisták, a Nagybányaiak, Van Gogh, Delacroix, El Greco, Rubens, Grünewald, Uccello, és minden olyan festő, akinek a kolorit felfokozása és az ideális forma keresése volt a célja.

- Hogyan készül egy kép? Számodra mikor kész egy festmény?

- Először mindig a természetben készítek vázlatokat, ezek minden esetben akvarellek. Ezután a vázlatnak sokféle sorsa lehet. Előfordul, hogy továbbfejlesztem a műteremben és a vázlatból kész kép lesz, de legtöbbször a vázlatokat egy nagyobb léptékű olajkép megfestéséhez használom föl.
A festmény akkor van kész, ha a színek és formák egyensúlyba kerülnek, és a képre nézve nem tudom megmondani melyik volt az utolsó ecsetvonásom, azaz önmagától létrejött alkotásnak látom.

- Az életben mik adnak ihletet?

- Semmi különös dolog nem kell hozzá, ha napi rendszerességgel tudok festeni, akkor jön magától. Elég, ha nyitott szemmel járok a világban. Minden egyes teremtett formában ott van az idea, nekem csak le kell festenem.

- Milyen terveid vannak a jövőben?

- Szeretnék minél több időt szánni a festészetre, mert a fejlődés csak úgy lehetséges, ha napi rendszerességgel teszem a dolgom. Konkrétan a festészetben, pedig a képek méretét szeretném olyan nagyra növelni, amekkorára csak lehet, hogy az ábrázolt formák mérete közelítsen az életnagysághoz. Most például egy 3x4 méteres képet készítek elő. A műtermem nagyobbik fala egyébként 4,3x7,2 méter, szeretnék ekkora képet is készíteni. Ez nem megalománia, csak egyszerűen egy kép sosem lehet elég nagy ahhoz, hogy a természetet hűen tudja ábrázolni.


A művész oldalára
Sitelike | Galériák | Kortárs művészeti honlapok | Napelemes oldalak | Még több napelemes honlap | Napelem market | Napelem oldalak | Minden jog fenntartva! Fortunatus Kft 2006.  |  Art-Area Kortárs Művészeti Galéria  |  www.art-area.hu  |  Adatkezelési azonosító: 01496-0001 | PHP: onereason.eu